Miért fontos nekünk, magyaroknak a saját lakás? Lakáskultúra, trendek és európai összehasonlítás

Bevezetés

Valószínűleg sokan érezzük úgy, hogy saját otthon nélkül valami hiányzik - nemcsak szó szerint az a négy fal - hanem az a biztonság, amit az "én lakásom" jelent. Bennünk magyarokban mélyen él az elképzelés: saját lakás = stabil jövő. 

Megnézzük, hogyan viszonyulnak más országokban az emberek a lakásvásárláshoz, béreléshez és milyen kulturális és gazdasági okai vannak annak, hogy nálunk miért maradt még mindig kiemelt helyen a saját tulajdon. Végül kitérünk a most aktuális 3 %-os Otthonstart hitelre is, amely szeptemberben startolt itthon.

"Saját vagy bérelt?" Statisztikák és kulturális különbségek 

Magyarországon, és tágabban Kelet-/Közép-Európában rendkívül magas az aránya azoknak, akik saját tulajdonú lakásban élnek. Az Eurostat adatai szerint az EU-átlag közel 70%, míg nálunk ez az arány meghaladja a 91%-ot. Ez nemcsak gazdasági jelenség, hanem kulturális is, nálunk a saját otthon nem csupán státuszszimbólum, hanem az önállóság és a biztonság egyik legfontosabb jelképe.

Ezzel szemben Nyugat-Európában sokkal elfogadottabb, ha valaki bérel. Ott a mobilitás, a karrierlehetőségek és az életstílus rugalmassága fontosabb szempont lehet, mint maga a tulajdonlás. Sokan nem érzik kevésbé "felnőttnek" magukat attól, hogy nem rendelkeznek saját lakással, a hangsúly sokkal inkább az életszínvonalon, a városi infrastruktúrán, a mobilitáson és a pénzügyi mozgástéren van, mint magán a tulajdonláson.

A két szemlélet közötti különbség jól látható abban is, hogy Nyugat-Európában a lakáspiacot erősen szabályozott, kiszámítható bérleti rendszerek működtetik, míg nálunk a biztonság érzését továbbra is leginkább a "saját kulcs a zsebben" szimbolizálja (ez a mentalitás magyarázza azt is, miért váltott ki akkora érdeklődést korábban az Otthonfelújítási program vagy most az OtthonStart 3%-os hitel).

Hogyan formálja a gondolkodásunkat a kulturális háttér? 

Magyarországon az otthon a biztonság szimbóluma , ez szinte társadalmi alapigazság. Sokan úgy érzik, amíg nincs saját lakásuk vagy házuk, addig nem állnak stabilan a lábukon. Ez a gondolkodás mélyen gyökerezik a kollektív emlékezetben, hiszen a rendszerváltás előtti időszakban a magántulajdon erősen korlátozott volt. A szocialista gazdasági rendszer az állami tulajdonra épült, az emberek többnyire bérleti jogviszonyban éltek, a lakások az államhoz vagy vállalatokhoz tartoztak (így a tulajdonlás lehetősége különleges kiváltság volt). Amikor a rendszerváltás után elindult a lakásprivatizáció, a saját otthon megszerzése a szabadság és az önállóság egyik legerősebb szimbólumává vált.

A tulajdonlás érzése biztonságot ad: azt, hogy van mihez kötődni, van, ami a miénk. Ez nemcsak anyagi, hanem érzelmi stabilitást is teremt. A saját otthon az a pont, ahová megérkezhetünk, ahol a bizonytalanság helyett állandóságot találunk. Ezzel szemben a bérlés sokak szemében ma is átmeneti megoldás, pedig más országokban – különösen Nyugat-Európában – a bérlakásban élés tudatos döntés. Ott a lakás nem identitáskérdés, hanem életszakaszhoz kötött választás.

Magyarországon viszont a tulajdonhoz való ragaszkodás erős kulturális gyökér, amelyet a családi minták is továbbörökítenek: sokan gyerekkorukból hozzák azt a gondolatot, hogy a saját a biztos. Ez a szemlélet meghatározza, hogyan gondolkodunk pénzről, hitelről és jövőről is. Ugyanakkor a fiatalabb generációknál már megjelenik egy rugalmasabb hozzáállás, számukra az otthon inkább az életminőséget jelenti, mintsem a tulajdonlást önmagáért. Ennek ellenére a realitás, tehát az egyre magasabb ingatlanárak, az infláció és a bérek közötti szakadék gyakran visszatereli őket a hagyományos célhoz: saját lakást szerezni, amíg még elérhető.

Pénzügyi szempontból a tulajdonlás hosszú távú gondolkodásra ösztönöz. Aki saját otthont vásárol, jellemzően tudatosabban tervezi a jövőjét, következetesebben kezeli a kiadásait, és a hitelre sem pusztán teherként tekint, hanem befektetésként is. Az otthon tehát nemcsak egy fizikai tér, hanem lelki biztonság, gazdasági stratégia és kulturális önkép egyszerre.

A 3%-os Otthonstart hitel, most egy valódi lehetőség?

Az OtthonStart hitelprogram megjelenése eddig meglehetősen vegyes érzéseket váltott ki az emberekből... Sokan üdvözlik a lehetőséget, mások viszont bizalmatlanul figyelik, vajon hosszú távon mennyire lesz fenntartható, és nem rejlik-e benne valamilyen későbbi kockázat. A bizonytalanság érthető, hiszen a hazai hitelpiac emlékezetében még élénken élnek a korábbi évek váratlan változásai. A program ugyanakkor kifejezetten stabil és átlátható konstrukció, amely 50 millió forintig kínál fix, 3%-os kamatot azok számára, akik megfelelnek a feltételeknek. A célja, hogy elérhetőbbé tegye az első otthon megszerzését, és kiszámíthatóbb pénzügyi környezetet biztosítson mindazoknak, akik családalapítás vagy önállósodás előtt állnak.

Pénzügyi szempontból ez a típusú hitel nemcsak kedvezményes, hanem biztonságos is: a fix kamat kiszámítható terhet jelent, és segít abban, hogy a háztartás költségvetése előre tervezhető legyen. Azok számára, akik tudatosan kezelik a pénzügyeiket, akár előrelépési vagy befektetési lehetőséget is kínálhat, hiszen a 3%-os kamat a jelenlegi piaci szintekhez képest különösen kedvező, főleg, ha figyelembe vesszük az infláció, a bérleti díjak és az ingatlanárak várható alakulását.

Sokan ugyanakkor tartanak attól, mi történik, ha a jövőben változik a gazdasági környezet vagy a szabályozás. A korábbi évek tapasztalatai alapján azonban tudhatjuk, hogy a már megkötött lakáshitelek feltételei utólag nem szoktak megváltozni. Fontos azt is látni, ha a jövőben az állami források szűkülnek vagy politikai változás történik, az legfeljebb az új kiírások szabályait befolyásolhatja, de a meglévő szerződéseket nem módosítja visszamenőlegesen. Az ügyfél és a bank között létrejött szerződés ugyanis jogilag önálló, a bank a hitelminősítést az adott konstrukció feltételei szerint viszi véghez. 

A döntés ugyanakkor mindig egyéni pénzügyi helyzet és cél függvénye, ezért a hitel felvétele előtt érdemes szakemberrel átbeszélni a lehetőségeket, hogy valóban a legjobb döntés születhessen!

Záró gondolat

Végső soron egyik irány sem "jobb" a másiknál, a lényeg, hogy a döntés megfontolt legyen. Akár a saját tulajdon nyújtotta biztonságot, akár a bérlés rugalmasságát érezzük közelebb magunkhoz, akkor járunk jól, ha ez összhangban van az élethelyzetünkkel, a pénzügyi céljainkkal és az értékrendünkkel. A kulturális minták formálják a gondolkodásunkat, de a tudatosság abban segít, hogy ne beidegződésekből, hanem átgondolt szándékkal alakítsuk az otthonunkat és a pénzügyeinket.